Hogyan tartsuk tiszteletben a munkát és a magánélet egyaránt a hibrid munkavégzés során

E heti #masterhybridwork blogunk fontos dologgal foglalkozik: a munka és a magánélet egyensúlyával.

A dolgozók körében a hibrid munkavégzés kétségtelenül felborította az idő és az energia felosztását a munka és az élet más fontos (illetve kevésbé lényeges) aspektusai között.

Sokan kezdtek el késő estig dolgozni, vagy a nap bármelyik részében e-mailekre válaszolni. Egy friss Aviva kutatás szerint az Egyesült Királyságban a dolgozók több mint fele (52%) úgy érzi, hogy egyre inkább elmosódik a határ a munkája és az otthoni élete között.

Ezzel szinte mindenki szembesül, hiszen a Harvard Business School kutatása szerint a járvány után a munkavállalók 81%-a dolgozna szívesebben hibrid formában.

A HB Reavis hibridbarát szolgáltatások és technológiák egész sorát dolgozta ki. Ezek közül többnek is célja a közérzet javítása, és gyakran kerül középpontba a munka és a magánélet egyensúlya. Fontos lépés azonban a kulcsfontosságú kérdések letisztázása.

Az élet nem csak a munkáról szól

Függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk jók a munkaterületünkön, mennyire szeretjük azt, nem ez az egyetlen dolog az életben, ami örömet okoz.

A hibrid munkavégzés részét képező távmunka miatt azonban egyre nehezebb határt szabni a személyes és a munkahelyi kérdések között.

Általában az „otthoni munkavégzésben” szereplő „otthon” jelenti a problémát. Az otthonunk az a hely, ahol a családdal vagy a barátokkal beszélgetünk, hobbikat ápolunk, valamint olyan életviteli dolgokat végzünk, mint például a főzés, a mosás vagy a takarítás. Ezért az „otthoni” munka két nagyon különböző világot kapcsol össze, és egy kevésbé strukturált életvitelt eredményez.

A strukturáltság hiánya gyakran vezet hosszabb munkaidőhöz, így az embereknek kevesebb idejük marad magukra. Ez pedig nem jó: „Ha nem vesszük figyelembe az életnek a munkavállalók számára fontos területeit, például a családot vagy a hobbikat, akkor ez szorongáshoz vezet. A munka és a magánélet rossz egyensúlya stresszt eredményez, valamint a hatékonyság, a munkával való elégedettség és a motiváció csökkenését.” (Lori Pizzani, 2014)

Otthoni zavaró tényezők

Az otthoni munkavégzés során rengeteg zavaró tényező lép fel, melyek két csoportba oszthatók: digitális zavaró tényezők, például a közösségi média, az okostelefonok, a maratoni sorozatnézés, a játékok stb., valamint a környezeti zavaró tényezők, köztük a lakótársak, a gyerekek, a család vagy az ezermesterek a szomszédban.

tényező lép fel, melyek két csoportba oszthatók: digitális zavaró tényezők, például a közösségi média, az okostelefonok, a maratoni sorozatnézés, a játékok stb., valamint a környezeti zavaró tényezők, köztük a lakótársak, a gyerekek, a család vagy az ezermesterek a szomszédban.

Mennyi időre terelődik el a figyelmünk? Átlagosan 23 perc 15 másodpercre. Ennyi időbe telik, mire visszatérünk az adott feladathoz – derül ki az irvine-i Kaliforniai Egyetem felméréséből. Ezek után nem meglepő a McKinsey eredménye, mely szerint a magasan képzett munkavállalók termékeny idejének mintegy 28%-át emésztik fel a digitális zavaró tényezők.

Az önfegyelem, mint új készség

Ha irodában dolgozunk, adott a zavaró tényezők és a motiváció felügyelete. Felkapjuk az előre elkészített ebédet, így főzni sem kell. A munkahely tiszta, nem kell takarítani. Ráadásul már csak azért is koncentrálunk, mert mindenki „minket figyel”.

Mára előfordul, hogy a hibrid alkalmazottak online tevékenységét nyomon követik, így a vezetők továbbra is jelentős szerepet játszanak az ilyen hibrid rendszerekben.

Mi történik ott, ahol más a helyzet? A nagyobb szabadság igazából nagyobb felelősséget is jelenthet. Ha otthonról dolgozunk, önfegyelmet kell gyakorolnunk. Fel kell vennünk bizonyos viselkedésmódokat (illetve tartózkodni kell másoktól) ahelyett, hogy másoktól (például egy vezetőtől) várnánk az inspirációt.

Ráadásul bizonyos dolgozóknál ez azt is jelentheti, hogy munkaidő alatt kell elvégezni a feladatokat, nem a hét minden napján 24 órát dolgozva.

Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a munka és a magánélet között?

Ennek érdekében mindenkinek kell valamit tennie, viszont a hibrid rendszer nem feltétlenül uralja az életünk minden területét. Ha az alábbi egyszerű tippeket követed, a kollégák is észlelni fogják a pozitív változást.

• A munkaterület meghatározása
• Ha nincs külön dolgozószobád, alakíts ki egy olyan teret a munkavégzéshez, ahol a lehető legkisebb az esély a figyelmed elterelésére
• Határold le a munkavégzést, ne csak a térben, hanem rituálék követésével is – például viselj bizonyos ruhákat, vagy használj egy adott kávéscsészét.

• Húzz határozott vonalat a munka és a szabadidő között
• Munka után tegyél el mindent, ami a munkával kapcsolatos – pl. laptop, monitor.
• Ne használj személyes eszközöket munkavégzésre.

• Összpontosíts 25 percig, majd folytasd még 25 percig
• Nagyjából 25 perc kell ahhoz, hogy elkezdj a munkára összpontosítani – próbáld tudatosan erőltetni az összpontosítást egyre hosszabb ideig.
• Ha nem tudsz 25 percig összpontosítani, próbálj meg kiiktatni minden zavaró tényezőt a látómeződből.

• Tedd próbára az önfegyelmed
• Jegyezd fel, mikor veszíted el a motivációd, majd tudatosan erőltesd, hogy azt tedd, amit kell. Mindezt kezdd kisebb tevékenységekkel, ezáltal egyre fegyelmezettebbé válhatsz, akárcsak az izommozgásod egy edzőteremben.

Ha további tanácsokat szeretnél a hibrid munkavégzés kapcsán, keresd fel Origameo szaktanácsadóinkat.

Addig se maradj le, és iratkozz fel a hibrid munkavégzés egészségügyi aspektusairól szóló jövő heti #masterhybridwork blog értesítőire.