A munkaterületek felelős kialakítása: Ez maraton, nem sprint

A HB Reavis 1993-as alapítása óta rengeteget foglalkoztunk azzal, hogy milyen hatással lesz a munkánk a bennünket körülvevő világra. Minden projektünknél fontos szempont, hogy pozitív hatást gyakoroljunk az emberekre, a környezetre és a tágabb közösségre.

Sok minden megváltozott a közel három évtizedes növekedésünk alatt. Vállalkozásként egy hagyományos építőipari ingatlanfejlesztőből nemzetközi munkaterület-szolgáltatóvá váltunk. A körülöttünk lévő világ is megváltozott, új feladatokkal, valamint  új, ezek megoldására alkalmas technológiákkal szembesültünk.

Ezáltal egyre több lehetőséget kaptunk a világra gyakorolt hatásunk felügyeletére és az emberközpontú filozófiánk továbbfejlesztésére. A célunk mindvégig az volt, hogy projektjeink meghaladják a piaci normákat és a helyi törvényi előírásokat.

A csaknem 30 éves múltunk során egyre jobb módszereket fedeztünk fel arra, hogy minden tevékenységünkben az embereken és az ő egészségükön legyen a hangsúly. Ha van valami, amit megtanultunk, akkor az az, hogy a helyes eljárás maraton, nem pedig sprint.

Ezt szem előtt tartva foglaljuk össze a következőkben az idáig vezető utat, sorra véve azt is, hogy egy adott időpontban mi történt a nagyvilágban:

• Eva Diesková, Viliam Pancik, Mikulas Spál és Sarlota Stosová elindította az AB Reavis-t (ekkor még a nevünk sem HB Reavis volt). Akkoriban hagyományos építőipari ingatlanfejlesztők voltunk, a tevékenységünket pedig elsősorban Szlovákiában folytattuk.
• Világszerte egyre nagyobb lett az érdeklődés a vállalatok körében a fenntarthatóság fokozása, a közérzet javítása és a helyi közösségre gyakorolt hatás továbbfejlesztése iránt. Ezeket a célokat azonban összemosták, és nem egységes stratégia mentén kezelték. Legjobb esetben is az ilyen célkitűzések csupán a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR – Corporate Social Responsibility) kiterjesztését jelentették.
• Nevet váltottunk AB Reavis-ről HB Reavis-re.
• Egyre komolyabban kezdtük venni a CSR-t és a kapcsolódó kezdeményezéseket. Már az 1970-es évek óta láttuk ezeket, azonban csak ekkorra vált a hozzáállás kevésbé „amatőrré”, és egyre növekvő érdeklődés mutatkozott olyan új trendek iránt, mint például a fenntarthatósági jelentések vagy a megújuló energia.
• Azt következő tíz évben, a CSR egyre érettebb felfogása következtében, megváltozott a gondolkodásmód arról, hogy miként hatnak a vállalkozások a körülöttük lévő világra.
• Egyre népszerűbb lett a „környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) stratégia” kifejezés. A segítségével a vállalatok átláthatóbbá tehették folyamataikat és összetételüket, valamint azt, ahogyan mindez a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási feladataikra kihat.
• A 90-es évek óta zajló attitűdváltás eredményeként a vállalkozások a környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalást mára a jövőbeli pénzügyi teljesítményt befolyásoló tényezőként ismerik el. Ezáltal vált az ESG fontos szemponttá már a kezdetekben is.
• Szlovákián kívül elkezdtünk más országokban is terjeszkedni, ezért újra kellett gondolnunk a céljainkat a megnövekedett méretünk fényében. A fenntarthatósági, a társadalmi felelősségvállalási és a jóléti stratégia tekintetében a különböző országok más-más érettségi szintet képviseltek (és ez még 2021-ben is igaz). Ennek következtében eseti alapon, régiónként kellett felmérnünk az igényeket.
• Rájöttünk arra is, hogy a valódi felelősség nem csupán a saját fenntarthatósági céljaink megfontolásáról szól, hanem arról is, hogy az általunk támogatott vállalkozások számára is hasonló működési módot tegyünk lehetővé. Ennek érdekében ki kellett találnunk, hogyan érhetjük el a céljainkat az egyes vállalkozások, illetve azok dolgozói által vallott értékekkel összehangoltan. Ehhez pedig össze kellett fognunk.
• Látva annak szükségességét, hogy a környezetvédelmi céljainkat egységesen kezeljük, úgy döntöttünk, hogy megszerezzük a BREEAM tanúsítványt a projektjeinkhez. Ez a tanúsítvány a fenntarthatóságot és az építési teljesítményt értékeli (a mérési szempontok között szerepel a fenntartható földhasználat, a biodiverzitás fokozása, a fenntartható szállítási eszközök elérhetősége, a hulladékgazdálkodás stb.). Ekkor a BREEAM még nem vált általánossá, nem sok más vállalat alkalmazta. 2021-re piaci szabványként már elvárás, hogy egy vállalkozás rendelkezzen BREEAM tanúsítvánnyal (és más olyan fenntarthatósági tanúsítvánnyal, mint például a LEED vagy a DGNB).
• Erre alapozva szereztük meg a BREEAM Communities tanúsítást, amely a fenntartható tervezés közösségi részvétellel történő megvalósítására összpontosít szűk környezetben végzett fejlesztéseknél – ezáltal remekül illeszkedett az elgondolásainkhoz. Fontosnak tartottuk, hogy a vállalkozásunkat ne épületenként, hanem egységes egészként ítéljék meg. Ez a tanúsítvány azt biztosítja, hogy minden épülő közösségre pozitív hatást gyakoroljunk.
• Mivel még többet szerettünk volna elérni, egy multidiszciplináris csapatot állítottunk össze, hogy más szemszögből is betekintést nyerjünk a munkánkba. A csapat tagjai között szerepelnek szociológusok, kutatók, pszichológusok, építészek, valamint fenntarthatósági és jóléti szakemberek. Mindannyian azt vizsgálják, hogyan tudnánk a legmagasabb színvonalat nyújtani ügyfeleinknek és az ő dolgozóiknak. A vállalatszerte folytatott tevékenységek számbavételével elkezdtünk megvalósítható célokat kidolgozni ügyfeleink támogatására.
• Bevezettük a Space and Experience Toolkit (SET) elnevezésű eszközkészletet annak érdekében, hogy szisztematikusan tudjunk gondolkodni a felhasználói élmény kialakításáról. Az ügyfeleink és alkalmazottaik igényeit négy pillérbe csoportosítottuk – érezd jól magad, légy hatékony, legyél lelkes és viselkedj felelősségteljesen –, ezáltal egy több mint 300 eszközből álló, kutatásalapú belső tudástárat építettünk ki. Ezeket az eszközöket a projektjeinkben megvalósítva adtunk át olyan emberközpontú épületeket és irodákat, amelyek egyaránt támogatják az egészséget, a jó közérzetet és a termelékenységet.
• Kidolgoztuk az értékteremtési folyamatunkat. Széles körű kutatás és elemzés eredményeként ez a folyamat biztosítja, hogy a projektjeink tükrözzék az ügyfeleink, az ő dolgozóik és a helyi közösség igényeit.
• Kidolgoztuk saját Környezetvédelmi gyakorlati kódexünket is. Ez azt biztosítja, hogy projektjeink a legmagasabb környezeti normáknak feleljenek meg, továbbá az építési területeink a lehető legcsekélyebb negatív hatást gyakorolják a környezetükre és a közelben élőkre.
• A Varso Place elnyerte a WELL előtanúsítást. Később ez lett az első olyan épület a közép-kelet-európai régióban, amely átjutott a WELL tanúsítvány regisztrációs eljárásán, továbbá fontos szerepet játszott a WELL építési norma úttörőjeként a közép-kelet-európai régióban. 2021-ben a WELL tanúsítás egyre általánosabbá vált, nyolc épületünk nyerte el az előtanúsítást, melyek egyike (a Twin City Tower) teljes körű, aranyfokozatú WELL minősítést szerzett.
• A Nivy Zone elnyerte a BREEAM Communities tanúsítványt.
• Ebben az évben készítettük el azt az ütemtervet, amely meghatározta a nettó nulla széndioxid-kibocsátással kapcsolatos kötelezettségvállalásunk terjedelmét és pályáját – a 2021 végéig végzett tevékenységünkre vonatkozóan.
• Új, objektív mutatókat vezettünk be az épületeink víz- és energiafogyasztásának, valamint üvegházhatású gáz-kibocsátásának felmérésére. Ezen adatok alapján fogunk 2021 végéig magasabb célokat kitűzni a következő évre.
• A Varso elnyerte a WELL egészségbiztosítási és biztonsági minősítését.

A jövő

28 éves múltunk során egy sor alapelvet dolgoztunk ki útmutatásként a felelősségteljes hozzáállásunkhoz.

1. Túlteljesítés. Nem szabad megelégedni jogszabályok, normák és tanúsítási előfeltételek minimális szintű teljesítésével. Érjünk el többet a szükségesnél, és ragaszkodjunk a legmagasabb színvonalhoz.
2. Meg kell ismerni az érdekeltek igényeit. Nem számít, hogy ügyfélről, befektetőről vagy egy épület jövőbeli felhasználójáról van-e szó, ügyelni kell rá, hogy a megközelítésünk figyelembe vegye az ő igényeit is. Ezáltal tudjuk igazán megismerni az ő felelősségvállalással összefüggő céljaikat, majd hatékonyabban reagálni azokra.
3. Legyünk hitelesek. Lépjünk túl azon, hogy csupán más vállalkozások által vezetett trendeket követünk. Keressük meg azokat a módszereket vagy intézkedéseket, amelyek a leginkább tükrözik a vállalkozás kultúráját és értékeit. Komolyabb eredményeket tudunk elérni akkor, ha a cselekedeteink összhangban állnak az értékeinkkel, mintha csak a szokásos eljárást követnénk.
4. Saját, belső szakismereteket kell gyűjteni. Próbáljuk folyamatosan bővíteni a környezeti fenntarthatóságra, a felhasználó-központú tervezésre, az emberek egészségére és közérzetére, valamint a közösségi részvételre vonatkozó ismereteinket. Csak akkor tudjuk a színvonal és az értékek fenntartását biztosítani, ha naprakészek vagyunk.
5. Innováció. A számos fenntarthatósági cél eléréséhez új folyamatokra, ötletekre és gyakorlatokra van szükség. Ezeknek nagy része igényel aktív részvételt. Lehetetlen elérni olyan célokat, mint például a széndioxid-kibocsátás csökkentése vagy a karbonsemlegesség, anélkül, hogy mindenki felmérné a saját szerepét azok megvalósításában.

Az elmúlt évtizedekben ezeket az elveket követve sikerült a legmagasabb szinten maradnunk a fenntarthatóság és a környezeti felelősségvállalás terén. Ezt továbbra is kommunikálni fogjuk az ügyfeleink felé, párhuzamosan a normáink jövőbeli fejlődésével. Megoldásainkat – például a Qubes vagy a HubHub –  azáltal érik el, hogy az ügyfeleknek az ő kezdeményezéseikhez igényelt rugalmasságot és közösségi tereket kínálják. Végső soron pedig a szakértelmünket, tapasztalatunkat és megoldásainkat kombinálva segítjük ügyfeleinket abban, hogy gyorsan és hatékonyan elérhessék az ESG céljaikat.

Szeretnél többet megtudni arról, hogyan integráljuk a felelősségvállalást a fő üzleti tevékenységünkbe?Itt megtekintheted a teljes ESG stratégiánkat